A Pesticide Action Network Europe és a Magyar Természetvédők Szövetsége kutatása számos európai országban 59 almamintában vizsgálta a vegyszermaradványokat. Ennek kapcsán számos cikk jelent meg az elmúlt napokban (pl. a Telex, és a Mérce átfogóbb cikke), amelyek egy rendkívül fontos és valós problémára hívják fel a figyelmet: az almákban – különösen az iparszerű termesztésből származókban – gyakran többféle növényvédőszer maradvány van jelen egyszerre, köztük olyan hatóanyagok is, amelyek egészségügyi és környezeti szempontból is aggályosak.
Bár a vizsgálat során az egyes növényvédőszer-maradványok többsége a jogszabályi határértékek alatt maradt, a kutatás rávilágít arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem kezeli megfelelően a többféle vegyi anyag egyidejű jelenlétét (koktélhatás). A kérdés nem az, hogy ehetünk-e almát (vagy más gyümölcsöket) hanem hogy milyen termesztési gyakorlatokat és milyen átláthatóságot tartunk elfogadhatónak!
Fontos tehát néhány kiegészítő információ és kontextus, hogy a kép teljesebb és pontosabb legyen.
Mi a valódi probléma a „hagyományos kontra bio” narratívával?
A kutatásban Magyarországról összesen öt almamintát vizsgáltak (nem tekinthetjük reprezentatívnak), három különböző fajtából, amelyek mind szupermarketek polcairól származtak. A vizsgálat – és az erről szóló sajtómegjelenések – elsősorban a kimutatható vegyszermaradványokra koncentrálnak, és jellemzően „hagyományos”, intenzív termesztésről beszélnek. Ugyanakkor a származás, a konkrét termesztéstechnológia, a gazdálkodási gyakorlatok részletei nem válnak átláthatóvá, így a „hagyományos” kategória rendkívül tág és nehezen értelmezhető marad.
Ez azért fontos, mert az írásokban használt „hagyományos” kategória nem tesz különbséget:
- iparszerű, nagyüzemi almatermesztés,
- és kisebb léptékű, helyi termelők gyakorlatai között.
Pedig ezek között nagy eltérések lehetnek.
A valódi gond: nem skála, hanem mátrix
A közbeszéd gyakran úgy kezeli a mezőgazdaságot, mintha egyetlen tengelyen mozogna: bio ↔ hagyományos.
Ez félrevezető.
A valóságban a termesztéstechnológia többdimenziós (a teljesség igénye nélkül):
- monokultúrában vagy diverz rendszerben,
- milyen talaj- és vízviszonyok mellett,
- vannak-e takarónövények, élőhelyek
- honnan származik a szaporítóanyag/fajta
- hogyan történik a talajerő-utánpótlás,
- milyen hatóanyagokat használnak,
- milyen gyakran, milyen dózisban,
- milyen környezeti hatásokkal,
- történik-e utókezelés, tárolási vegyszerezés.
Ezek a szempontok együtt határozzák meg egy gazdaság ökológiai lábnyomát és az ott termesztett növények egészségét, így hatnak a mi egészségünkre is.
Nem minden „bio” egyforma – és nem minden „nem bio” egyforma
Fontos kimondani: egy bio minősítés önmagában nem biztosan garantálja, hogy egy gazdaság ökológiai szempontból kedvezőbb, mint egy másik.
Lehet például:
- egy intenzív, monokultúrás bio almaültetvény, amely rendszeresen permetez (engedélyezett bio szerekkel),
- és lehet egy nem bio kistermelő, aki évente 1–2 alkalommal avatkozik be, diverz kertben, sok élőhellyel, minimális inputtal.
- és vannak intenzív, nagyüzemi, naptár szerinti (ha kell, ha nem) növényvédelemi gyakorlatot folytató gazdaságok
Mindegyik működhet szabályosan a maga rendszerében, de az ökológiai lábnyomuk nagyon eltérő lehet, nem beszélve a vegyszermaradványok jelenlétéről.
Nagyon fontos kiemelni, hogy ez nem a bio ellen szól, hanem a leegyszerűsítés ellen. A Közelítő Egyesület missziójának egyik legfontosabb része az ökológiai szemléletű gazdálkodási formák támogatása.
Koktélhatás: a rendszer egyik legsúlyosabb vakfoltja
A kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy:
Elfogadhatatlan, hogy az EU-ban továbbra sem értékelik a többszörös vegyszermaradvány együttes jelenlétének toxicitását.
Ez azt jelenti, hogy:
- a hatóanyagokat egyenként vizsgálják,
- miközben a valóságban a minták jelentős részében többféle szer van jelen egyszerre.
Ez az úgynevezett koktélhatás:
- az anyagok hatása összeadódhat vagy felerősödhet,
- még akkor is, ha egyenként hivatalos határérték alatt vannak.
Ez elsősorban szabályozási és rendszerszintű probléma, hiszen húsz évvel ezelőtti európai rendelet írta elő az erre vonatkozó módszertan kidolgozását.
Röviden az „örök vegyi anyagokról” (PFAS)
A vizsgálat során több almában is kimutattak PFAS-alapú peszticideket, amelyeket gyakran „örök vegyi anyagoknak” neveznek.
Ez azt jelenti, hogy:
- rendkívül lassan bomlanak le,
- felhalmozódhatnak a környezetben és az élő szervezetekben,
- hosszú távon alacsony dózisban is problémásak lehetnek.
Fontos tudni: A PFAS-ok nem csak az aktuális permetezésből kerülhetnek a terménybe, hanem:
- talajból,
- vízből,
- korábbi szennyezések nyomaiból is.
Egyes szereket kifejezetten tárolás során alkalmaznak, a betakarítás után – ez tovább növeli a maradványok számát. Ez utóbbi a kisebb termelők esetében szinte biztosan nem jellemző.
Minősítési rendszer* – Mit csinálunk mi másképp?
A Közelítő Egyesületnél nem csak címkéket használunk, hanem átláthatóságra törekszünk:
- Ismerjük a termelőket,
- látjuk a gazdálkodási környezetet,
- megkapjuk a permetezési naplókat,
- és kontextusban értelmezzük az adatokat.
Nem az a célunk, hogy „jó” és „rossz” almákat különböztessünk meg, hanem hogy:
- láthatóvá tegyük a különbségeket,
- árnyaljuk a leegyszerűsítő narratívákat,
- és valódi döntési lehetőséget adjunk a vásárlóknak.
*Fontos megjegyezni, hogy amíg a komplexebb minősítési rendszerünk még kialakítás alatt áll, addig a termékeknél egyszerűsített címkéket használunk, kizárólag a növényvédelem szempontjából. Ezek a címkék a termékfotókon is megjelennek: bio minősített, ökológiai gazdaságokban engedélyezett növényvédelem, kezeletlen illetve konvencionális.
A Pécsi Kosárközösség esetében a „konvencionális” megjelölés azt jelenti, hogy a gazda használt növényvédőszereket, ugyanakkor nem az iparszerű, intenzív termesztést jelöli. A közösségben nincsenek olyan gazdaságok, ahol naptár szerint, több tucat alkalommal történne permetezés egy évben. A címkék így egy szűkebb, de fontos szeletét mutatják meg a valóságnak, nem pedig teljes körű minősítést adnak.
Dolgozunk tehát egy olyan komplexebb rendszeren, ahol nem minősítünk le vagy fel, hanem megmutatunk, elmagyarázunk és kontextusba helyezünk.
A Pécsi Kosárközösség almatermesztőinek termesztéstechnológiája és növényvédelmi gyakorlata
Összességében elmondható, hogy az almatermesztők évről évre egyre erősebb kártevőnyomással szembesülnek. Ennek hátterében elsősorban az ökológiai egyensúly felborulása és a klímaváltozás áll.
A Pécsi Kosárközösség almatermesztőiről kivétel nélkül elmondható, hogy amikor csak lehetséges, ökológiai, azaz bio minősítésű gazdaságokban is engedélyezett készítményekkel végzik a növényvédelmet. Ez a gyakorlat jóval nagyobb odafigyelést, folyamatos jelenlétet és magasabb munkaráfordítást igényel, mint az intenzív, naptár szerint végzett permetezés. A bio minősítéssel rendelkező termelők esetében évenkénti ellenőrzések és laboratóriumi kontrollmérések is zajlanak.
Kimondható, hogy az egészséges gyümölcs termesztése költségesebb, és sok esetben csak a közvetlen értékesítés (például vásárlói közösségeken keresztül) teszi lehetővé a gazdaságok fennmaradását. Az importnyomás és az alacsony felvásárlási árak sok termelőt ellehetetlenítenek.
Endrődi Tibor
- Közel két évtizede minősített bio termesztés, évenkénti ellenőrzéssel és mérésekkel
- Ökológiai készítmény a tenyészidőszak végén (lemosó)
- Feromoncsapdák (sárga lapok) a rovarkártevők gyérítésére
- Réz-, kén- és káliszappan alapú természetes növényvédelem gombás megbetegedések ellen
- A közvetlen környezetben nincs iparszerű mezőgazdaság, ezért külső szennyezés esélye minimális
Kávássy László
- Minősített bio és biodinamikus termesztés, évenkénti ellenőrzésekkel
- Légtérterítés feromonokkal: a hím molyokat tévesztik meg, így elmarad a peterakás – ennek köszönhetően jelentősen csökken a rovarkártevők száma és a permetezések szükségessége
- Ökológiai készítmények (pl. neem olaj) és réz-, kénalapú szerek gombásodás ellen
- Az ültetvény nagy munka- és anyagi ráfordítással alakult ki hosszú évek alatt (jégháló, öntözőrendszer stb.)
Hosszúmezei Gyuri
- A terület egy része korábban bio volt, jelenleg agrár-környezetgazdálkodási programban vesz részt
- Csökkentett hatóanyag-tartalmú beavatkozások, nem intenzív rendszerben
- Konvencionális szer kora tavasszal, néhány alkalommal rovarkártevők ellen
- Virágzás végétől kizárólag réz- és kénalapú ökológiai készítmények
- Ellenállóbb fajtaválasztás (pl. Florina, Bonita), ahol az ökológiai növényvédelem hatékonyabban működik
- A bio minősítést gazdasági okokból nem tudta fenntartani: a magasabb költségek mellett a felvásárlási árban alig van különbség bio és nem bio között
Danic Kft.
- Bio és nem bio minősítésű területek is vannak (összesen kb. 100 hektár), az alma nem bio minősítésű
- A nem bio területen integrált növényvédelem: beavatkozás csak indokolt esetben
- Ökológiai védelem: légtérterítés feromonokkal a rovarkártevők ellen
- Konvencionális szer rovarok ellen szezon elején kb. három alkalommal
- Réz- és kénalapú ökológiai készítmények gombás betegségek ellen, a tenyészidőszakban többször
- Az iskolagyümölcs-program keretében az almát és az almalevet vegyszermaradványokra vizsgálják –hivatalos visszajelzés csak probléma esetén érkezik
Jó szívvel, és felelősségünk tudatában ajánljuk a Pécsi Kosárközösség termelői által termesztett almákat és más gyümölcsöket. Ezek között időnként előfordulhatnak hibás, kevésbé tetszetős darabok is, ugyanakkor a termelők saját családjai is ezeket a terményeket fogyasztják. A hozam maximalizálása, a hosszú tárolhatóság és a tökéletes, „polckész” kinézet nem elsődleges cél, szemben sok nagyüzemi termesztési gyakorlattal.
Végül néhány gyakorlati szempont fogyasztóknak:
- Továbbra is egyél almát! A gyümölcsfogyasztás fontos része az egészséges étrendnek.
- Vásárolj lehetőség szerint közvetlenül a termelőtől, ahol megismerhető a termesztéstechnológia és a gazda szemlélete.
- A messziről szállított, import gyümölcsök esetében nagyobb eséllyel fordulhat elő magasabb vegyszerkitettség, részben a termesztési, részben a tárolási gyakorlatok miatt.
- Fogyasztás előtt mosd meg a gyümölcsöket!
- Ismeretlen forrásból származó alma esetén, különösen kisgyermekeknek a hámozás csökkentheti a kitettséget.
- Ne a tökéletes külsőt keresd: a természetes, kisebb hibákkal rendelkező gyümölcs gyakran egy tudatosabb termesztési gyakorlat eredménye.